A leszkovennepmesek.hu oldal új életre kelt

2020.01.22.

Gábor Dénes gondolatai nyomán jutunk el az emberi intuitivitás értékességét hangsúlyozó magyar népmesékig

2000-ben jelent meg Vekerdy Tamás Lélek-jelenlét című „tűnődés-gyűjteménye”, mely az író korábbi rádiós felolvasásaiból közöl egy csokorra valót. Vekerdy ezen írásokat az olvasói köszöntőben úgy vezette be, hogy a néhány évvel ezelőtti szösszenetei a kiadás évében is aktuálisak.

A kiadás óta eltelt húsz év és megállapíthatjuk, hogy ezek az „egypercesek” többségében valóban nem veszítettek időszerűségükből, sőt! Mondanivalójuk azóta is napirenden van.

Az egyik írás a „Mérhető-e az ember?” címet viseli. Ebben így írt.


„Gábor Dénes, a kitűnő fizikus – aki Denis Gabor néven vált világhírűvé és Nobel-díjassá – azt írta egyik kései cikkében, hogy civilizációnk megmentéséhez kétféle zsenire van szükség: a matematikai zsenire, aki a természeti és a technikai világot írja le és értelmezi, és az intuitív zsenire, aki az emberi világ jelenségeit ragadja meg.

A matematikai zsenik már itt vannak – tette hozzá Gábor –, az intuitív zsenik még hiányoznak.

Ha az embert a technikai világra és a természet technikai részelemeire számítógép-eljárásokkal próbáljuk megragadni, akkor csak holt részelemeket fogunk leírni, s ha eszerint akarunk bánni egymással, önmagunkkal, az emberrel – akkor gyilkolni fogunk.

Várjuk hát az eleven egészben látó – s az ember esetében a kauzalitáson túllépve a csodaszerűséget is felismerni képes – intuitív zseniket, vagy talán, szerényebben, e látásmód akármilyen kicsi töredék részének bennünk és környezetünkben való mindennapos jelentkezését.”


Gábor Dénes Vekerdy által idézett és összegzett gondolataival magam is egyetértek, mi több úgy gondolom, hogy nem is kell várni az említett új látásmód megjelenésére.

Ez a fajta „egészet látó és láttató” intuitivitás már jelen van az életünkben, igen kézzelfogható formában. Magyar népmeséink érzésem szerint éppen azt a látásmódot tükrözik, mondandójuk azt a bölcsességet fogalmazza meg, amiről Gábor Dénes és Vekerdy Tamás szóltak.

A mesék az emberi világ jelenségeit ragadják meg, méghozzá úgy, ahogyan ez a zseniális intuitivitás bennünk, lelkivilágunkban él, hat, működik.

Népmeséink mondandója az „örökkévaló aktualitás” talán furának tetsző fogalmával írható le, de aligha kérdőjelezhető meg e megállapítás helytállósága. Aki csak egyszer is belegondolt a magyar népmesékben rejlő, onnan kifejthető tudás igazi mélységeibe, igazat ad nekünk.

Ha úgy vesszük, akkor az elsőként említett matematikai zsenialitás terén – a természeti és technikai tudás feltárása és leírása területén – is maradandót alkottunk: elegendő csak néhány nevet említeni a teljesség igénye nélkül.

De az intuitív zsenialitás kézzelfogható kincsestára is jelen van az életünkben: népmeséink által. Erre Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink és Magyar népmeséink – mindennapi útravalóink címet viselő köteteinkben össze is gyűjtöttünk néhány bizonyítékot, nem mintha a fenti gondolatok igazolásra szorulnának.

Honlapunk újraélesztése – annak is leginkább „blog-folyama” – elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a magyar mesekincstár páratlan változatgazdagságát megkíséreljük bemutatni. Meggyőződéssel állítjuk, hogy a magyar nép meséi a lélek minden rejtélyének tudói, s e tudás párját ritkítja a világon.

Persze, aki nem hiszi, járjon utána!

vissza