Termék kategóriák

Magyar népmesék értelmezése

Magyar népmesék verses dallammal, rímmel és verses formában

2020.05.07.

A Házasodik a daru Benedek Elek magyar népmeséjéről és Arany János: Rózsa és Ibolya című verses meséjéről néhány gondolat

Az utóbbi hetekben több magyar népmese került a kezembe, szebbnél szebbek. Eddig ebben nincs semmi különös, a magyar népmesekincs páratlanul gazdag.

Ami ezúttal szólásra késztetett nem egy vagy több mese mondandója, gondolatfakasztó ereje, hanem a meseközlés különlegessége volt. Merthogy versbe, rímbe szedett mesék akadtak utamba, nem is egy. Ennek köszönhető az alábbi néhány sor.

Elsőként egy Benedek Elek mesét olvasva botlottam lenyűgöző „meseközlésbe”. A mese a Házasodik a daru címet viseli és csaknem szó szerint belebotlottam. Megszokott esti meseolvasásra telepedtem le a már ágybabújt kicsikhez és olvasni kezdtem. Menet közben ébredtem rá, hogy a folyamatosan írt – tehát nem „láthatóan, látványosan versszakokra tagolt” – szöveg nagyon is dallamos, ütemes és szépen rímel. Úgy voltam, mint az az ismert molierei figura, akit felvilágosítottak arról, hogy mit jelent a „próza” és csodálkozva felkiáltott „milyen érdekes, akkor én egész életemben prózában beszéltem…” Csak én fordítva… Mindezt úgy, hogy megtartotta mesés lendületét, mindannyiunkat magával ragadott a mesterkéltség erőlködés nélküli „belső rímelés”.

„De még tán haza sem ért a kácsa, daru úrfi vakarta a füle tövét (nem a másét, de az övét!) „Ej, de milyen bolond voltam, hogy a kölcsönt visszaadtam. Itt volt a jó alkalom, s most ölhet az unalom!” (részlet a meséből)

Jó kis állatmese. Gyerekeknek kötelező!

A másik Arany János Rózsa és Ibolya című verses meséje, ez már a nagyobbak figyelmére számít – nem azért mert korhatáros lenne, hanem mert nagyobb összpontosításra kényszerít. Ezt a történetszövésen túl leginkább a sok szépen kimunkált költői kép, metafora, kifejezés, szófordulat igényli. Így kezdi az ismert mesét:

„Egyszer volt, hol nem – régecskén lehetett,

S az óperenciás tengeren túl esett, –

Volt egy öreg király a tündér világba,

S egy vén felesége a vasorru bába.

 

Házoknál termérdek kincs hevert rakáson,

Csűrben, kamarában, pincében, padláson:

Sok darab gyémántba, mint egy száraz lófej,

Szolga és szolgáló csakugy bukdosott fel.

 

De ami legdrágább gyémánt vala nálok,

Az nem volt egyéb, mint szép eladó lányok:

Apjának édes, de anyjának mostoha

Gyermeke, a tündér hajadon, Ibolya.”

 

(részlet Arany János Rózsa és Ibolya)

 

Az ember szinte kedvet kap, hogy gondolatait ráncba, mondandóját rímekbe szedje és versben mondja el…

 

Arany János: Rózsa és Ibolya verse nyomán

 Illyés Gyula Rózsa és Ibolya meséje mellett ez is kötelező darab, garantáltan meghálálja az olvasásra szentelt időt!

vissza

Kapcsolat

A honlap tulajdonosa:

Hatra Mag Kft.

Leszkovenné Nagy Andrea

ügyvezető

3533 Miskolc, Szervezet u. 34.

Tel: +36-70/607-3222
E-mail: hatramag@gmail.com

Miskolci Törvényszék Cégbírósága

Cg.: 05-09-018354

adószám: 14915000-1-05