Gyakori mesés kérdések

» Mit olvassak?

Természetesen magyar népmesét! Ezen belül mindenki azt, amihez a szíve húzza. Nincs két egyforma lélek, nincs két egyforma lelkiállapot – egyértelmű ezért az is, hogy mindenkinek magának kell mesét választania. Én csak magyar népmesékben gondolkodom, így azoknak szolgálok jó tanáccsal, akik magyar népmesét keresnek. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk: nem csak a népmesék sokszínűek, hanem azok átadási formái is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a beszerezhető, hozzáférhető meséskötetek, mesegyűjtemények messze nem egyformák. Találkozunk olyannal, mely igyekszik a mese „eredeti hangulatát” – a gyűjtött változat ízét – megőrizni, ezek nagyon szépek és a tájnyelvi jellegzetességek miatt izgalmasak is, de olvasásuk sokszor nehézkes. Ezért sok a többé-kevésbé átdolgozott, szövegét tekintve gondozott meseanyag, melyek olvasmányosabbak. A két említett forma közötti átmenetek végtelen számúak.

Vannak olyan kötetek, amelyek egyszerű kivitelben kerülnek elénk, mások kifejezetten színes rajzokkal díszítettek. A kisebbek többnyire az utóbbihoz ragaszkodnak, bár nem feltétlenül. Mindenki megtalálja, ami neki tetszik. S ha választottunk, jön a második lépcső: gyermekünk, unokánk is „megszűri” a válogatást.

» Honnan szerezzek be mesés könyveket, meséket?

Ma a könyvesboltok valódi és internetes áruházbeli („virtuális”) polcai tele vannak mesékkel. A vásárlást segítendő, sok webáruház lehetőséget ad arra, hogy a leendő vevő belelapozzon a könyvbe. A választék bőséges. Mivel az egyes kötetek tartalma sokszor nagy átfedéseket mutat (pl. Benedek Elek mesékből ezernyi változat kapható, de már Kriza János székely gyűjteménye is számtalan formában, különféle át- és feldolgozásban elérhető), érdemes a tartalomjegyzéket is tanulmányozni. Ez csak tanács, arra ugyanis fel kell készülnünk, hogy gyakran ugyanaz a mese egészen más címmel jelenik meg az egyes kötetekben (pl. Hamupipőke királyfi és Fenyő tetején pálca, pálca tetején aranypapucs – ugyanaz a mese). Előfordul ilyen.

Mivel ezek a könyvek sokszor – különösen a szépen és gazdagon díszített kiadások – igen drágák, megfontolandó, hogy antikváriumból szerezzük be ezeket (jó minőségű, tiszta, alig használt kötetek is bekerülnek az antikváriumba). Jó ötlet a könyvtári kölcsönzés, ezen belül pedig a könyvtárközi kölcsönzés is, mert így megismerhető a mesekönyv, mi is megbarátkozunk vele, a gyerkőcök és unokák is belenézhetnek – eldönthetjük, eldönthetik, melyik tetszik, melyik nem. Ha kedvencre akadunk, be lehet szerezni.

» Vannak-e a magyar népmesék kutatásának tudományos irányai?

Természetesen igen, újabban egyre szélesebb körben érdeklődik a tudományos gondolkodás is a mese, ezen belül is a magyar népmese iránt. Csak említés szintjén a legfontosabbak – a tudományt a legszélesebb értelemben véve, ún. „nem hivatalos diszciplinákban” is gondolkodva – a néprajz, pszichológia (ezen belül is a mesepszichológia) és a mesével összefüggő, a mesét alkalmazó terápiás módszereket kutató, alkalmazó meseterápia, gyakran kerül említésre a lélektan, de nagyon sokan foglalkoznak tudományos igénnyel a mese asztrológiai kapcsolódási pontjaival illetve asztrálmítoszi gyökereivel. Egyre több írás lát napvilágot a mesélés-kutatás területéről is, ami azért fontos, mert hangsúlyozza, hogy a mese (ma is) élő intézmény, magyar népmese keletkezésének, átadásának és megőrzésének vizsgálata során megkerülhetetlen a mesélés folyamatának megismerése.

» Hogyan álljunk a műmesékhez?

Érdeklődés, világszemlélet és ízlés dolga. Ahogyan a magyar népmesék sem tetszenek mindenkinek, a műmeséket is van, aki szereti és olyan is, aki nem. Annyi bizonyos, hogy két különböző dologról van szó.

A műmesék között is van nagyon sokféle. Kevesen tudják, de pl. Gárdonyi Géza is írt állatmeséket – gyerekeknek, de napjainkban is születik sok mese, mesés történet. Mi több: a mese-műfajban rejlő lehetőségek vezetnek oda, hogy a mesét – a műmesét is – sikeresen alkalmazhatják szakemberek terápiás célokra. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznék, a műmese és a magyar népmese között a lényegi különbséget én a mese forrásában, eredetében látom és ezt meghatározónak is érzem.

» Meg kell-e magyarázni minden mesét a gyermeknek?

Szerintem nem. Ha a gyerek kérdez, a legjobb tudásunk szerint válaszoljunk. De elmagyarázni a magyar népmesét szükségtelen, hiszen a magyar népmese a magyar lélekkel közvetlenül dolgozik, érintkezik. Ez a mese ún. spontán hatása (kissé egyszerűsítve). A gyerekek lelkében a mese úgyis hamarabb hullik termő talajra, mint a felnőttekében. Amúgy is jobb, ha a mesei energiák a gyereknél belülről érnek meg.

» Mi a helyzet a felnőttekkel? Nekik kell-e magyarázni a mesét?

A felnőttekkel kicsit más a helyzet. Mi már egy kialakult világnézettel és világképpel rendelkezünk, ami – valljuk meg őszintén – többnyire nem rímel a magyar népmese gondolatvilágára. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar népmese a felnőttekhez szól, arra gondolunk, hogy a népmesében rejlő ősi tanítások a modern világ emberének is hasznára lehetnek.